Kezdőlap
Felvételi
Képzés
Letöltés
Kapcsolat |
A képzés szerkezete
A biofizikus mesterszak tanterve a következő szerkezetben épül fel:
-
Az alapozó ismeretek célja az, hogy a biofizikai tanulmányokhoz
szükséges két alaptudományág közül a fizika, illetve biológia
alapismeretekkel érkező hallgatók megszerezhessék a másik tudományág
alapismereteit is, amelyekre így együtt épülhet a képzés további része.
-
A szakmai törzsanyag adja a biofizikus mesterszak kötelező
tanulmányi területeit kiegészítve a differenciált szakmai anyag
választott tantárgyaival.
-
A differenciált szakmai anyag kerete speciális ismeretek
megszerzéséhez is alapul szolgálhat, kiegészítve a Fizikai, Biológiai és
Kémiai Intézet által meghirdetett speciális előadások, gyakorlatok és
szemináriumi foglalkozások évente változó keretét.
-
A szabadon választható tárgyak körét elsősorban a Fizikai és
Biológiai Intézet által meghirdetett speciális előadások adják, de
tartalmazhat gazdaság- és menedzsmentismereteket, illetve az Egyetem
bármely Karán meghirdetett előadásokat is.
-
A biofizikus mesterszak hallgatói diplomamunkájukat a képzés utolsó két
félévében készítik el. A diplomamunka témáját a második félév végén
kell kiválasztani a Fizikai és Biológiai Intézet által jóváhagyott témák
közül. A hallgató a diplomamunka 30 kreditjét három részletben kapja meg:
5 és 10 kreditet a két félév elvégzett munkájáért (szaklaboratóriumi
munka), és 15 kreditet a diplomamunka elkészítéséért a munka beadásakor.
Az elméleti tárgyak teljesítése általában vizsgához kötött, kivéve néhány
tantárgyat, ahol az évközi teljesítmény alapján lehet a szükséges krediteket
megszerezni. A laboratóriumi gyakorlatok elismerése is az évközi munka
alapján történik. A szeminárium jellegű oktatásban a sikeres teljesítéshez
45 perces előadásokat kell tartani egy kiválasztott szűkebb szakmai
területről. A biofizikus diploma elnyerése záróvizsgához kötött, mely a
diplomamunka beadása után egy elméleti tudást felmérő vizsgából és a
diplomamunka megvédéséből áll.
Az indítandó biofizikus mesterszakra a természettudományos képzésből
elsősorban a fizika és biológia alapszakról várunk hallgatókat. A fizika
alapszakot végzetteknek (illetve a bemeneti követelményben meghatározott
min. 40 kredit fizika és matematika alapismeretekkel rendelkezőknek) a
biológia alapozó ismereteket, a biológia alapszakot végzetteknek
(illetve a bemeneti követelményben meghatározott min. 40 kredit biológia és
kémia alapismeretekkel rendelkezőknek) pedig a fizika alapozó ismereteket
kell elsajátítaniuk 31 kredit értékben. Azon hallgatók számára, akik nem
rendelkeznek a felvételi követelményben előírt kreditekkel, az alapozó
képzés mellett, a még hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan
önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető
10%-nyi kreditkeretük terhére a megfelelő fizika, biológia, matematika és
kémia alapszakos tárgyak elvégzésével pótolhatják maximum 20 kredit
értékben. Az alapozó ismeretek, illetve a szakmai törzsanyag tantárgyai
kiválthatók olyan már teljesített tantárgyakkal, melyek tematikája jó
egyezést mutat ezen tárgyak ismeretanyagával. A kiváltott tantárgyak
kreditjeit pótolni kell a differenciált szakmai anyag tantárgyaiból.
1. Alapozó ismeretek
1a. Fizika alapozó tantárgyak
tantárgy |
félév - heti óraszám |
kr |
ért |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
Kalkulus I. |
2+1 |
|
|
|
3 |
v,gy |
Vektorszámítás |
4+2 |
|
|
|
6 |
v,gy |
Differenciálegyenletek a fizikában
I. |
|
2+1 |
|
|
3 |
v,gy |
A fizika numerikus módszerei I. |
|
1+2 |
|
|
3 |
v,gy |
Általános fizika |
4+2 |
|
|
|
6 |
v,gy |
Termodinamika |
|
2+1 |
|
|
3 |
v,gy |
A statisztikus fizika alapjai |
|
2+0 |
|
|
2 |
v |
Atom- és kvantumfizika |
3+2 |
|
|
|
5 |
v,gy |
összesen |
20 |
11 |
|
|
31 |
|
1b. Biológia alapozó tantárgyak
tantárgy |
félév - heti óraszám |
kr |
ért |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
Bevezetés az állattanba |
4+0 |
|
|
|
4 |
v |
Bevezetés a növénytanba |
2+0 |
|
|
|
2 |
v |
Bevezetés a biokémiába I. |
2+0 |
|
|
|
2 |
v |
Bevezetés a biokémiába II. |
|
0+3 |
|
|
3 |
gy |
Biokémia és molekuláris biológia I |
|
4+0 |
|
|
4 |
v |
Élettan |
2+0 |
|
|
|
2 |
v |
Élettan gyakorlat |
0+3 |
|
|
|
3 |
gy |
Sejtbiológia |
|
2+0 |
|
|
2 |
v |
Fejlődés- és molekuláris genetika |
|
2+0 |
|
|
2 |
v |
Ökológia |
2+0 |
|
|
|
2 |
v |
Természet és környezetvédelem |
|
|
|
2+0 |
2 |
v |
Szerves kémia |
|
3+0 |
|
|
3 |
v |
összesen |
15 |
14 |
|
2 |
31 |
|
Jelmagyarázat:
kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gy = gyakorlati jegy
2.
Szakmai törzsanyag
tantárgy |
félév - heti óraszám |
kr |
ért |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
|
Biofizika I. |
|
2+0 |
|
|
2 |
v |
Biofizika II. |
|
|
2+0 |
|
2 |
v |
Szerkezetvizsgálati módszerek a
biofizikában |
|
2+0 |
|
|
2 |
v |
Kvantitatív modellek a sejt- és
fejlődésbiológiában |
|
2+0 |
|
|
3 |
v |
Makromolekulák |
|
|
2+0 |
|
3 |
v |
Biológiai rendszerek statisztikus
fizikája |
|
|
2+0 |
|
3 |
v |
Atomok és molekulák fizikája -
Biofizika laboratórium (haladó szintű) |
|
0+5 |
|
|
7 |
gy |
Biofizikus szakszeminárium |
0+2 |
|
|
|
2 |
gy |
Géntechnológia és fehérjemérnökség |
|
0+4 |
|
|
4 |
gy |
Bioinformatika |
2+3 |
|
|
|
4 |
gy |
összesen |
7 |
15 |
6 |
|
32 |
|
Jelmagyarázat:
kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gy = gyakorlati jegy
3. Differenciált szakmai anyag
A differenciált szakmai
anyagból 17 kreditet kell teljesíteni. Ezek a tantárgyak szolgálnak az
alapozó ismeretek, illetve a szakmai törzsanyag esetlegesen kiváltott
tantárgyainak kreditpótlására is.
tantárgy |
előadás+gyakorlat
(kredit = heti óraszám) |
Kalkulus II. |
2+1 |
Biomechanika és biooptika |
3+0 |
Elméleti evolúcióbiológia |
3+0 |
Polimerek és membránok biofizikája |
2+0 |
Az érzékelés biofizikája |
2+0 |
Környezet-biofizika |
2+0 |
Biológiai fizika |
4+0 |
Gráfok a bioinformatikában |
2+0 |
Perl programozás és hálózatok a
bioinformatikában |
2+0 |
Számítógépes képfeldolgozás
természettudományos alkalmazásai |
2+0 |
Modern képalkotó technikák a
biológiában |
2+0 |
Bioenergetika |
2+0 |
Diagnosztikai és terápiás módszerek
biofizikai alapjai |
2+0 |
Fehérjeszerkezetek elméleti
vizsgálata |
2+0 |
Idegrendszeri modellezés |
2+0 |
Fraktálnövekedés |
2+0 |
Biológiai nanostruktúrák |
2+0 |
Szén nanoszerkezetek |
2+0 |
Biológiai nanorendszerek fizikája |
2+0 |
Bioanyagok |
2+0 |
Szerves spektroszkópia |
2+0 |
Természetes szénvegyületek |
2+0 |
Fizikai kémia |
3+0 |
A fehérjekrisztallográfia módszerei |
2+0 |
BioNMR spektroszkópia |
3+2 |
Fehérjék és peptidek
térszerkezet-vizsgálata spektroszkópiai módszerekkel |
2+0 |
Molekuláris informatika |
2+2 |
Kvantumkémiai molekulamodellezés a
gyakorlatban |
1+1 |
Szerkezeti bioinformatika |
2+0 |
Elválasztástechnika |
2+0 |
Immunológia I. |
2+0 |
Molekuláris sejtbiológia |
4+0 |
Genetika és populációgenetika |
4+0 |
Biotechnológia - Mikrobiológia |
3+0 |
Molekuláris biológia |
2+0 |
Motorfehérjék |
2+0 |
Makromolekulák molekuláris grafikája |
0+2 |
Szerkezeti bioinformatika |
2+2 |
Bevezetés a rendszerbiológiába |
2+0 |
Neurofiziológia I. |
2+0 |
Neurofiziológia II. |
2+0 |
Neurokémia |
2+0 |
Méréstechnikák a neurobiológiában I. |
2+0 |
Méréstechnikák a neurobiológiában II. |
2+0 |
Elektrofiziológia |
2+0 |
Genomika |
2+0 |
Az eukarióta génműködés szabályozása |
2+0 |
Prokarióta génszabályozás |
2+0 |
A fotoszintézis és evolúciója |
2+0 |
Molekuláris evolúció |
2+0 |
A sejtváz |
2+0 |
Evolúciós ökológia |
2+0 |
Evolúciós játékelmélet |
2+0 |
Enzimmechanizmusok felderítése |
1+2 |
Flouoreszcencia spektroszkópia |
1+2 |
Biomolekuláris kölcsönhatások
vizsgálata |
1+1 |
Szignálfehérjék működésének
szerkezeti alapjai |
2+0 |
Fehérje- és genomevolúció |
2+0 |
Molekuláris növénybiológia |
3+0 |
összesen |
139 |
|